GI - Glikémiás Index
Krisz egykor nagyon aktív tagja volt oldalunknak. Akkor ilyen remek cikkeket kaptunk tőle:
Amikor elfogyasztunk egy szelet kenyeret, a kenyérben levő liszt cukorrá (glükóz) alakul a testünkben. Ugyanez történik, amikor gyümölcsöt eszünk, tejet iszunk, vagy csokit majszolunk. Ezen élelmiszerek mindegyike különböző fajtájú cukrot tartalmaz: a fruktóz a gyümölcsben, a laktóz a tejben, vagy a szacharóz a csokoládéban mind glükózzá alakul, a különbség csak abban van, hogy ezt milyen gyorsan teszik.
Azt a sebességet, amivel egy adott étel emeli a vércukorszintet, glikémiás reakciónak hívjuk. Ha vesszük például a glükózt viszonyítási pontként (mert szokták a fehér kenyeret is), az elfogyasztás utáni kétórás időtartam alatt folyamatosan mérve könnyen összehasonlítható vele a többi élelmiszer vércukoremelő hatása. A glükóz eredményének adjunk egy számot – ez a vércukorszint-görbe alatti terület mérete, legyen 100 –, ami ennél lassabban válik cukorrá a szervezetben, annak alacsonyabb az indexe, mint 100, ami pedig gyorsabban, annak magasabb. Tehát a glikémiás index (GI) egy olyan szám, ami megmutatja, hogy bizonyos ételek a fehér kenyérhez vagy a glükózhoz viszonyítva milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet.
Miért fontos ez?
A magas GI-t a legújjabb kutatások szerint egészségre ártalmasnak találják, mivel a vércukor feldolgozásához fokozott inzulinműködés szükséges. Ez pedig egy idő után felborul, ha folyamatosan ekkora megterhelésnek van kitéve a szervezet.
a./ Ez a test, amit ma hordunk, nem a kólára, kristálycukorra, vagy finomlisztre lett tervezve, hanem a húsra, halra, növényekre és magokra.
b./ Ráadásul a hirtelen vércukorszint-emelkedés hirtelen süllyedéssel párosul, aminek következtében éhesebbek leszünk, mint előtte. Tehát megint odabaktatunk a hűtőhöz, eszünk még egy kicsit, és ez így megy, amíg az elhízás már nem csak Amerika népbetegsége lesz, hanem az egész bolygóé.
